Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Élő vízforrások”

 

            2009 emlékezetes esztendő volt számomra. Édesanyám születésének 100. évfordulója évében újra csodálatos dologgal ajándékozta meg a Teremtő a mezőségi tájat. A Krisztus-szobor mögött mintegy száz méterre két forrás „született” az agyagos domboldalon. Már a szobor megálmodásakor láttam lelki szemeimmel a lábánál csörgedező forrásvizet, amely az arra járó és egy röpke imára megálló emberek szomját fogja oltani. Tehát új feladat várt rám: meg kellett találnom „a vizet”!

Pirkadatkor, amikor a természet még aludt kimentem a dombtetőre meditálni. Ilyenkor érezni az anyaföld lélegzetét, energiája kisugárzását. Tenyeremmel „végigsimogatva” a talajt, kerestem azt a pontot, ahol a forrás rejtőzik. Rá is találtam hamarosan. Még aznap kapcsolatba léptem egy szakemberrel, aki modern berendezéssel és felkészült, profi csapattal rendelkezett.

Augusztus 4-én az általam megjelölt helyen lefúrtak a föld mélyébe, és nemsokára, a szemünk láttára felszínre tört Földanyánk méhéből az élő forrásvíz. Érezni lehetett ahogyan lélegzik, lüktet, csobog „megszületésekor”. Megtörtént... Én csak álltam, csodáltam, vizsgáltam, kóstolgattam. Figyeltem, mit üzen rezgéseivel, csobogásával. Rögtön éreztem: nagyon finom,  lágy,  nőies (Yin) jellegű forrásvíz. Végtelenül boldog voltam.

            Ismét a belső hangra, késztetésre hallgatva indultam tovább, mert meg kellett találnom az erős, férfi (Yang) forrást is, amely méltó párja, kiegészítője „Yin”-nek. Újra döntsön a józan ész, hiszen ott van az emberi agyban, gondolatvilágunkban minden rejtély nyitja.

Másnap kora hajnalban ismét a dombtetőn meditáltam, imádkoztam, hogy megtaláljam a forrás társát is. A tegnap talált vízecske félénken, tehetetlenül nézett, mintha félve a magánytól amelyre ítéltem volna a kudarc esetén. Imám meghallgatásra talált, újra éreztem a földből a tenyerem felé áramló energiát, amely most sokkal erőteljesebb volt, mint előzőleg. Tudtam, itt lesz a másik, az erős, férfi (Yang) forrás, méltó párja az elsőnek. Augusztus 8.-a volt.

            Ekkor viszont a szakemberek meggyőzésére kellett fordítanom minden erőmet, hogy ismét kezdjenek fúrni, mert a másiktól nem messze megtaláltam az újabb forrást. Nem igazán hittek nekem, eléggé kételkedtek a szavaimban, de mikor látták, milyen pontosan megjelöltem most is a helyet, és milyen határozottan állítom, hogy ott a víz, munkához láttak. Nagy volt mindannyiunk öröme, mikor hatalmas erővel ismét felbuzogott a víz. Megízleltem, megvizsgáltam, és rögtön éreztem benne a „Yang”-ot, a férfias erőt. A szakemberek ezután betongyűrűkkel látták el a forrásokat, majd a két forrás vizét egyesítették, és a szobor lábához vezették.

            Azon a nyáron nagyon kevés eső esett, rendkívüli hőség volt országszerte. A Mezőséget különösen nagy aszály sújtotta, kiszáradtak a források, elapadt a kutak vize, szomjaztak a juhnyájak, az erdők vadjai, szenvedtek a növények a szántóföldeken. Ezek a fiatal források mintha megérezték volna, milyen fontos jelenlétük a vidéken, bőven ontották vizüket, ellátva egyaránt szomjazó embereket és állatokat.

A két forrásvíz - az erő és a gyöngédség ötvözete – ott folyik a Megváltó Krisztus lábánál, arra várva, hogy minden jóra való ember, aki szereti a természetet és tiszteletben tartja törvényeit, megízlelje vizüket, és testileg, lelkileg felfrissüljön általuk. Erős, bőséges és diadalmas, mintha ellenállna a történelemnek vár minket, mint a tanítványokat az Utolsó Vacsora előtt, készen arra, hogy mossa a Megváltó lábát és ezáltal a mi bűneinket. Ezeket megvalósítottam Szent Mária Bőjtén, a „Yin” és „Yang” beteljesült hitével - Jézus és Mária.

            Szívesen fogadnak mindenkit, zarándokoljunk el minél többen erre az egyszerű, természeti csodákkal megáldott mezőségi tájra.

 

 

Mezeiné Szabó Irén,

Kolozsvár

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.